Pörzse Norbert
Vagyaim.hu és Tharanis.hu
Mi történik akkor, amikor egy sikeres, több milliárdos árbevételű cégvezető kimondja: „eddig jutottam egyedül, ideje külső szemmel nézni a cégemet”?
Ebben a beszélgetésben Pörzse Norbert osztja meg velünk a gondolatait és tapasztalatait arról, hogyan alakult a közös munkánk – miért döntött úgy, hogy coachingra van szüksége, és mit adott neki ez a folyamat. Norbi a Vágyaim.hu webáruház alapítója, amely mára Magyarország egyik legismertebb e-kereskedelmi márkája, és több mint tucatnyi európai országban van jelen. Cége az erotikus termékek piacán nemcsak forgalmi sikereket ért el, hanem egyedi márkaépítést és trendformálást is végzett, miközben saját fejlesztésű Tharanis ERP rendszert is épített webáruházak számára.
Norbi ebben a videóban beszél arról:
miért érett meg nála a coaching igénye,
miben segített neki a fókusz és a stratégiai gondolkodás,
hogyan vezette be az OKR-alapú tervezést és heti vezetői meetingeket a csapat működésébe, és arról is, mi az, amit leginkább értékel a közös munkában.
Miért kerestél meg engem?
Mi volt az a helyzet, amikor elkezdtél velem dolgozni? Mi volt mögötte az a meggondolás, ami miatt úgy döntöttél, hogy hasznos lenne, hogyha együtt dolgoznánk?
Úgy éreztem, hogy a cégem egy olyan érettségi szakaszba lép, ahol már az én eddigi tapasztalatom, tudásom kevés. Igazából kimaxoltam azt, ami bennem van, és én mindig szerettem új dolgokat megtanulni, edukálódni, és igazából soha sem szégyeltem mások segítséget kérni, vagy nálam okosabbak segítséget kérni azzal, hogy előrébb jusson a cég, és így találtalak meg téged is.
Eddigi munkák során mi az, amit leginkább szeretsz?
Én a fókuszon tartást értékelem legjobban a stratégiai szemléletet és az olyan best practiceket, amiket még nem alkalmazunk a cégbe, és tudom, hogy kellene, csak segítesz trekken tartani, hogy akkor azt hogyan kell.
És igazából a kérdezéseid segítenek sokban, hogy azok a kérdések, amiket felteszel, ugye segítenek fókuszt találni, és igazából meg is válaszom, hogy mi a helyes irány. Ezek a kérdések más keretet adnak a az elgondolásnak vagy a problémának. Sokat segít a meetingek után átküldött jegyzet, és a házi feladat, azt később én át szoktam olvasni. Én inkább az vagyok, hogy aki az emailből többször átolvas és akkor úgy memorizálja. Tehát hogy ez is egy jó feature vagy jó előny, hogy azzal tudunk később dolgozni, elő tudom venni, hogyha ott járok.
Milyen eredményt tudnál kiemelni?
Ami nekem így a legnagyobb mérföldkő volt, hogy meg tudtam csinálni a cégemnek az öt éves tervét, a víziót, a személyes tervemet is. Ugye erre eddig nem volt időm, fókuszom, erre kaptam is segédletet. Ezt még azért jobban ki kell dolgoznom, itt az OKR-re gondolok, de igazából egy keretet ad annak, hogy struktúráltabban a középvezetőkkel együtt tudjunk jobban együtt dolgozni, és ők is értsék, hogy mi van a vezetőnek a fejében.
Mi volt eddig a legnagyobb tanulság vagy eredmény?
Az, hogy kell egy jó csapat, ebben nekem mindig egy megerősítés kell. A people management mindig nehéz volt nekem. Ugye, én ebbe szeretnék fejlődni, ez egy hosszú út, mert messziről indulok vagy indultam. A csapat, megfelelő felelősségi körök, döntések, hogy kinek hogyan, tehát hogyan tudok egy érettebb szervezetet felépíteni.
Milyen hosszútávú változások indultak el?
És volt-e valami olyan dolog, ami már egyfajta hosszútávú változást indított el?
Bevezettük a vezetői meetinget, amit hetente tartunk az általad javasolt struktúrában és hasznosítjuk. Nem mondom azt, hogy minden heti döntésben megváltjuk a világot, de vannak olyan “wow” pontok, amik így jobbá teszik a csapatmunkát.
Mit javaslosz másoknak, mikor kezdjenek el dolgozni velem?
Azt gondolom, hogyha meg tudják fogalmazni a problémáikat, hogy mivel tudnának fejlődni, ha ez így bennük megvan, meg a motiváció, az akarat a fejlődésre, akkor kezdjenek el dolgozni veled. Én is segítek más vállalkozóknak, nekem így személyesen rosszul élem meg, hogy mondjuk elmondom minden gondolatomat, tudásomat, és hogyha ők azt nem nem használják. Csak igazából elmondtad és az idődet rászántad, és utána ők azt nem hasznosítják, nem vesznek ki belőle, nem viszik előre a céljukat, akkor olyan szomorúság. Tehát itt az kell, hogy akarjuk a változást és tegyünk is érte, tehát hogy ne alibizzék el.